..

"Apa, miért vagy szomorú?" - kérdezi a nagyobbik, tőle szokatlan komolysággal és érdeklődéssel. A felnőtt csapdát sejt, azon agyal, hogy milyen úton lehet ezt levezetni a "kérek gumicukrot"-ig, de nem jut eszébe semmi, így válaszolja az őszintét:"Tudod, Dávid, a nagyi nagyon beteg". Kis késéssel érkezik a materializálódott visszhang is:"Apa, mijé vagy szomojú?". Az apa elmondja még egyszer a kicsinek, mire az így válaszol:"Ezéjt ne jegyéj, majd meggyógyuj, nekem is ejmújt a fosásom, te mondtad, apa!". A szülő majdnem könnyes szemmel(elvégre, büszke férfi ő, nem szabad sírnia, pláne nem a gyerekek előtt) próbálja elmagyarázni:"Dorika, ez egy kicsit komolyabb betegség, mint a tied volt, és a nagyi már öreg, nem olyan erős, mint te vagy!" -mondja, lassan, igyekezve visszanyerni a hangját, mely el-elcsuklik. A nagyobbik ekkor megkérdezi:"Apa, szerinted meggyógyul?" "Igen, remélem" " Akkor biztos így lesz, mert te nagyon okos vagy", mondja, majd érdeklődését elveszítve a téma iránt, ismét a tv-re mered, melyben kedvenc meséje megy. A felnőtt csak ül, nézi őket. Nézi ezt a két tökéletes kisembert, akik olyan sok idegességet okoztak neki, de még az idegeskedéssel is csak örömet, hogy lehet értük aggódni, lehet miattuk mérgelődni, van miért élni, létezni.

Sokáig nézi őket, azok, természetesen tudomást sem vesznek róla, hisz a tvben az az idióta Babóca épp most kapja el a fülgyulladást Babócától és az enyhén pedofil Bagoly doktor gyógyítja mindkettőt, majd odafekszik közéjük. Az eredmébny: "Apa, ne mááááár! Ez a legjobb rész, miattad nem látom!" "Apaaaa, haddá, nézem a mesét!". Megszégyenülve, mégis büszkén takarodik vissza az őt megillető "lócára", elvégre, egy ilyen elit társaságba bekerülni nem egyszerű. Ül ott, pislog, megilletődve, szomorúan-büszkén, mire, legnagyobb meglepetésére a kisebbik takonyarcú így szól:"Na jó, deje ide, szerejtném vejed nézni a mesét!". SZégyenlősen odasompolyog befekszik közéjük, olan boldogan, ami nagyon ritkán adatik meg az életben. Ezt kihasználva a két törpe-parazita ráveti magát és elhelyezkedik rajta kényelmesen. Értsd:a nagyobbik(22 kg), ráfekszik a rekeszizmára, gátolva ezáltal a légzés természetes folyamatát,a kisebbik pedig, biztosra menvén, eltelepszik a száján-orrán. Nem marad más, csak a bőrlégzés, de mielőtt végleg feladná a szervezete, lassan érzékeli, hogy a két kis orvgyilkos elaludt. Egy balett-táncos és egy gepárd törvénytelen gyermekének kecsességével kisiklik alóluk majd felnyalábolja mindkettőt és elviszi az ágyukba. A nagyobbik félálomban még ezt mormogja:"Apa, ne aggódj, én neked hiszek!". A kisfiú arcára eső könnycseppet letörli, megcsókolja mindkettőt és kimegy a szobából....