Töprengek és kétségbe vagyok esve! Hogy van az, hogy ha a boltban valami olyan kaját veszek, amihez ritkán jutok, ámde imádom, a kis köcsögök(értsd, a gyerekeim) MINDIG kiszúrják! HOGY? MIÉRT?? Próbáltam mindent. Osontam, kúsztam, másztam plafonon, falon, hang nélkül, mint egy ninjába oltott pók! Becsomagoltam a kaját ólomdobozba, azt 43000 nylonzacskóba, hogy meg ne érezzék az illatát! Próbáltam az elterelést! "Nézzétek, apa hozott csokit, egy egész kamionnal, kint vár, egyétek!". Nem, nem és nem használ semmi! Mikor meghallom a Dávid:"Apa, mit hoztál?" majd választ meg nem váró "KÉÉÉÉÉREK!" süvöltését, valamint a Dorina igen kifejező "ÁÁÁ-ÁÁÁ-ÁÁÁ!" cizellált mondatát, tudom, hogy vége. Én nem fogok csirkemellsonkát vinni bajorkifliben másnap reggelire. Ellenben nézhetem, ahogy ezek a humánpiranhák, boldog vigyorral az arcukon(ami esküszöm, nekem szól és nem annak, hogy ízlik nekik) felzabálják az összeset, vagy, ami még vérlázítóbb és még jobban kihangsúlyozza a tehetetlenségemet, angyali vigyorral szétdobálják a földre, esetleg, odaadják a kutyának. Nézem őket, és érzem hogy nincs remény. Ezek a törpeterroristák rátelepedtek az életemre, kihasználnak, kifacsarnak és én még hálás is vagyok azért, hoyg léteznek. Van-e ostobább állatfajta a világon, mint az anya/apa? :)))
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.